Finomságok adóellenőrzésekről

Finomságok adóellenőrzésekről

penz-740x360

Egyre gyakoribbak az összefüggések elemzésén alapuló adóellenőrzések: ilyenkor a revizorok egybevetik többek között a bizonylatokat, a helyszíni ellenőrzés adatait, a beszállítóktól nyert adatokat és a dolgozók vallomását. A cég honlapján szereplő adatokkal is vigyázni kell, és a vállalkozások ellenőrzése sokszor vagyonosodási vizsgálathoz vezet, amelyek során egyre kevesebb a kibúvó.

Sokszor írtam már arról, hogy az interneten fellehető információk nemcsak a betörők számára lehetnek értékesek, hanem az adóellenőrök is felhasználhatják őket a vizsgálatok során. A vállalkozás honlapján szereplő információk és az ellenőrzés folyamán megállapított céges gyakorlat közötti eltérések kiindulási pontját képezhetik a további keresésnek. Tudom, hogy a mai gazdálkodási körülmények között nagyon megfontolják a vállalkozások, hogy áldozzanak-e honlapjuk frissítésére, de a már régen nem létező munkatársak adatait törölni szükséges, és az árváltozást is át kell vezetni. Egy régi dolgozó esetében természetesen bizonyítani szükséges, hogy a kérdéses személy mikor dolgozott nálunk. (A munkaügyi iratok nem selejtezhetők.)

A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével pedig az adóhatóság tovább erősíti a nyilvánosan elérhető adatoknak a kockázatelemzés során történő hasznosítását, amely különös jelentőséggel bír akkor, amikor a NAV kiválasztja azokat az internetes értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, amelyeket ellenőrizni kíván.

Elemzik az összefüggéseket

Az ételek házhozszállításával foglalkozó vállalkozásnál jelentős tételt képez a csomagolóanyag (például a műanyag doboz). Beszerzésének költségei természetszerűleg elszámolhatók az adózás során. A nyugtaadási adatokból megállapítható, hogy egy meghatározott időszakban hány adag ételt szállítottak ki. A csomagolóanyag beszerzési számláiból – a selejtes darabokat is kalkulálva – meghatározható a fogyás, valamint helyszíni szemlével a meglévő készlet. Amennyiben indokolatlanul nagy eltérést találnak a csomagolóanyagok felhasználása és a kiszállított ételek darabszáma (árbevételben megjelenő mennyisége) között, akkor az adóellenőrök további vizsgálatokat folytatnak le a bevallott bevétel valódiságát illetően.

Az összefüggések elemzésén alapuló ellenőrzés előtérbe került a bevételek eltitkolásának feltárására vonatkozó adóellenőrzések során. A különböző bizonylatokon, iratokon, okmányokon szereplő, illetve egyéb forrásból származó információk elemző összehasonlítása, valamint az adatgyűjtésre alapozott megállapítások egyre tágabb teret nyernek az adóhatóság ellenőrzési eljárásában. Például az áru útját a termelőtől illetve gyártótól a végfelhasználóig kísérve, a termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan végzett adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések hatékony eszközök a csalárd értékesítési láncolatok visszaszorításában. Az adóellenőrzések során az áru valódi útjára vonatkozóan nyert információk jelentős mértékben támogatják a számlázási láncolatba kizárólag az adóelőny realizálása érdekében beiktatott szereplők megtalálását.

A helyszíni ellenőrzés (üzletben, műhelyben, telephelyen, raktárban, mozgó árusítás helyszínén, stb.) fontos ismeretek megszerzését teszi lehetővé az ellenőrzött vállalkozásról.

Az összehasonlító eljárások alkalmazásával gyakran kerül előtérbe a beszerzési számlák és az értékesítés közötti összefüggés valóságtartalmának elemzése. A tényállás tisztázásához tartozik a beszerzési számlákat kiállító vállalkozások ún. kapcsolódó vizsgálata is. Ilyenkor összehasonlítják a beszállítónál szereplő értékesítési adatokat, számlákat, az ellenőrzött cég nyilvántartott beszerzési adataival. Ezzel összefüggésben vizsgálható az értékesítés és a beszerzés összhangja, figyelembe véve a ténylegesen meglévő készletet is.

Ha például egy vendéglátó vállalkozás ellenőrzéséről van szó, akkor a különböző nyilvántartások (pl.: anyaghányad nyilvántartás, kalkuláció, kiszabat, stb.) vagy mintavételezés alapján, esetleg valamely társhatóságot igénybe véve megállapítható a nyersanyag-felhasználás fajlagos egysége. Amennyiben az értékesítés mennyiségéhez képest kirívó a megállapított különbözet egy meghatározott időszakban, – és selejtezési jegyzőkönyveket sem tudnak bemutatni, – akkor további vizsgálatok elvégzése szükséges.

Ilyen esetben az az ellenőrök az alkalmazottakat is nyilatkozattételre kötelezhetik bizonyos kérdésekben:

  • alapanyagok rendelésének gyakorlata,
  • adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugtaadás folyamata,
  • ételek megromlásának gyakorisága és az ilyenkor követendő eljárás,
  • vendégek átlagos létszáma napszakonként hét közben és hétvégén, stb.

Több pénztárgép, keményebb vizsgálat

A pénztárgéppel dolgozó vállalkozások mindig számíthatnak helyszíni ellenőrzésre. Jellemző eljárás, hogy a vállalkozás számítógépén szereplő adatállományt lemásolják és összehasonlítják a pénztárgép adómemóriájával, valamint a könyvelés és a bevallások adataival.

Több pénztárgép alkalmazása esetén feltétlenül szükséges megállapítani azok eredetét, szabályos nyugtakibocsátását, karbantartását, kiíratását, valamint azt, hogy mindegyik gép adata belekerül-e a könyvelésbe és a bevallásokba.

Kik következnek?

A NAV tájékoztatója szerint, a 2013. évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a szolgáltató szektorban a következők:

  • nagykereskedelem (különösen a cukor, édesség nagykereskedelem, az élőállat- és a hús-, húskészítmény nagykereskedelme; az elektronikus és egyéb háztartási cikk-, a számítógép, szoftver-, elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme; a vegyes termékkörű ügynöki-, illetve vegyes termékkörű nagykereskedelem;)
  • dísznövény, vetőmag, műtrágya kiskereskedelem;
  • munkaerő-piaci szolgáltatás;
  • biztonsági, nyomozói tevékenység.

Az ipari ágazatban pedig:

  • a hús-, baromfihús-készítmény gyártása, és
  • a műanyag csomagolóeszköz-, műanyag építőanyag gyártása

vizsgálandó.

Vagyonosodási vizsgálat: nem lesz mentség

Végül említsük meg a vagyonosodási vizsgálatokat is, melyek gyakran összefüggnek a vállalkozás ellenőrzése kapcsán megismert adatokkal. Eljárás indulhat adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek esetében, vagy a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá került adózók vagyonával kapcsolatban, esetleg egy bejelentés alapján.

2013 júliusától az adóhatóság az eddiginél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a pénzintézetek elektronikus megkeresésével a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatos bankadatok birtokába. Nehezítheti az adózók helyzetét, hogy ún. kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, amikor a magánszemély a vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. Ez lényegében azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásául csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak.

Az a magánszemély tud a legtöbbet veszíteni egy vagyongyarapodási vizsgálat során, aki bízva a saját szabályos eljárásában egyedül és azonnal beleugrik a revizor kérdéseinek megválaszolásába. Írásbeli válaszadáshoz kell ragaszkodni a vizsgálat során és szakértőt igénybe venni! Ennek oka a vizsgálati módszerekben keresendő, melyet az adózó nem ismer. Nagyon sajátosan, pénzforgalmi szemléletben értelmezi az adóhatóság az általa készített vagyonmérleget, amire előzetesen fel kell készülni, hiszen pont a készpénzforgalom bizonyítható a legkevésbé.