Vagyonosodási vizsgálat tanácsok

Vagyonosodási vizsgálat tanácsok

commercial

Milyen lehetőségei vannak, mit tegyen és mit ne tegyen vagyonosodási vizsgálat esetén?

–    Minél hamarabb forduljon vagyonosodási vizsgálatban jártas ügyvédhez, szakértőhöz, ha az előzőekben leírtak alapján úgy érzi problémája lehet, akkor az ellenőrzés előtt, ha a cégét vizsgálják és bekérik a tagi kölcsönnel kapcsolatos okiratokat, ha értesítik adóellenőrzés megindításáról. A gyorsaság ilyenkor nagyon fontos mert a felkészülés is rengeteg időt, akár több hónapot vehet igénybe.

–    Ne menjen be egyedül nyilatkozni. A legtöbb ember válaszol ha megszólítják, ha feltesznek neki egy kérdést. Vagyonosodási vizsgálat, illetve az adóellenőrzések során kiemelkedő szerepe van a nyilatkozatoknak, amelyek később alapjaiban véve nem módosíthatók és egy adóellenőrzés kimenetele múlhat rajta. Ha az ügyvéd megy be, nem ismeri az Ön egyéb körülményeit, nem tud a keresztkérdésekre ellentmondásosan nyilatkozni.

–    A vagyonosodási vizsgálat egy adóellenőrzés, amely során az adóellenőrök becslési eljárást alkalmaznak és ebben az esetben a jogban egyedül álló módon a bizonyítási teher megfordul, tehát nem az adóhivatalnak hanem Önnek kell bizonyítani. Csak állítani valamiről, hogy megtörtént és egy bizonyítást erre alapozni nem lehet!Bizonyítani kell!

–    Aki azt mondja, hogy nem kell bizonyítani és majd a bíróságon megnyerjük az ügyet nem mond igazat! Egy vagyonosodási vizsgálat során a bizonyítás a legtöbb esetben rengeteg energiát kíván mind az ügyvédtől, mind az adózótól!

–    Felejtse el az offshore cégeket, a felszámolt cégeket és a szép szavakat, illetve kölcsönneppereket.

–    Ha azt mondja az adóellenőr, hogy ne forduljon ügyvédhez, mert csak nagyobb baja lesz; gyorsan lezárja az eljárást, ne higgyen neki! Egyébként pedig ne menjen be egyedül!

–    A vagyonosodási vizsgálat során megállapított adófizetési kötelezettségért teljes vagyonával felel!

–    Ha sokáig tart egy vizsgálat az elévülés is jól jöhet.

–    Az idősoros vagyonmérleg, melyet az adóhivatal a vagyonosodási vizsgálat során felállít nyitóvagyonnal kezdődik, tehát azt is körül kell bástyázni! Nem szabad félvállról venni, mert ha az egyik időszak elévül akkor is kihatással van a további időszakokra.

–    A vagyonmérlegben a készpénzes mozgások szerepelnek, tehát nem bevétel a munkabére, ha bankszámlájára utalják, és az ingatlan eladásból bankszámlára utalt vételár sem.

–    Javasoljuk, ha telefonon kéri az adóellenőr, hogy menjen be mert szeretnék ellenőrizni, mindig kérje írásban az értesítést.

“A vizsgálatok 30-40 százaléka bejelentés alapján indul, főleg volt házastársak szeretnek keresztbe tenni egymásnak”. Azt az APEH – NAV is elismeri, hogy rengeteg feljelentést kapnak – Szikora János elnök egy korábbi interjúban azt mondta, 2012-ben több mint tízezer bejelentés érkezett -, de Varga Lászlóné szerint ezek nagyobb része értelmezhetetlen, vagy szemmel láthatóan rosszindulatú iromány.  Az adóhivatal szerint a vizsgálatra egy kockázatelemző szoftver választja ki ellenőrzésre az adózókat, felhasználva az ingatlan-, gépjármű- és cégbírósági nyilvántartások adatait, illetve a NAV-nál meglévő korábbi adóbevallásokat. Az ellenőrzés irányelvei szerint azok számíthatnak vagyongyarapodási vizsgálatra, akik nagy értékű ingatlant vásároltak –  az ügyek döntő többségében ingatlanvásárlás nyomán indult az ellenőrzés -, akárcsak a tartósan veszteséges cégek tulajdonosai vagy az éveken át minimálbérre bejelentett vállalkozók, cégtulajdonosok.

Külön figyel a NAV azokra, akik kölcsönt nyújtottak a saját cégüknek. Ez utóbbi azért szúrja a hivatal szemét, mert a hitel mögött elterjedt adómegkerülési gyakorlat húzódhat meg: mivel a pénztárban lévő összeg nem lehet negatív, a papíron veszteségesen működő cégek tulajdonosai gyakran fiktív tagi kölcsönökkel hozzák egyenesbe a könyvelést. Ha a cégek vizsgálata során a NAV-nak gyanússá válnak a tagi kölcsönök, kapcsolódó vizsgálatot rendelhet el, hogy megtudja, a tulajdonosnak honnan volt pénze ezekre a hitelekre. Az adózók egy részének rokonai és ismerősei miatt kell szembenéznie a vizsgálattal. A NAV tapasztalatai szerint sok vagyongyarapodási vizsgálat alá vont személy azzal magyarázza a jövedelme és a vagyona közt fennálló aránytalanságot, hogy a pénzt kölcsön kapta. “Ebben az országban csupa jólelkű ember él, akik úgy adnak több tízmillió forintot egymásnak, hogy szerződést nem kötnek, garanciát nem kérnek” – mondta ironikusan Varga Lászlóné. Ezekben az esetekben a hivatal ellenőrzi az kölcsönadót is, hogy megtudja, neki honnan volt pénze.

Az utóbbi időben még egy csoporttal bővült az ellenőrzés alá vontak köre: a Vám- és Pénzügyőrség, illetve a rendőrség által gazdasági bűncselekményekkel vagy szervezett bűnözéssel gyanúsított személyekkel. Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek például az idén február 8-ra virradóan meggyilkolt kézilabdázó, Marian Cozma feltételezett támadói ellen. Bencze József országos rendőrfőkapitány ezt azzal indokolta: a gyanúsítottakról
okkal feltételezhető, hogy kizárólag bűncselekményből élnek.  A Vám- és Pénzügyőrség azt közölte, évente több száz esetben kezdeményeznek vagyonosodási vizsgálatot. Egy, az APEH – NAV által közzétett ügyben például egy cigarettacsempészet miatt elítélt ember ellen indult vizsgálat, amelyben a revizorok arról érdeklődtek, hogy a semmilyen bevallott jövedelemmel nem rendelkező csempésznek honnan volt pénze a nála megtalált 15,2 millió forint értékű cigarettára. A vizsgálat végül – a jövedéki orgazdaságért kiszabott büntetésen túl – 2,9 millió forint adóhiányt is megállapított.

Egyenlőtlen küzdelem

Az ellenőrzésre kiválasztott embereknek a NAV egy kérdőívet küld, amelyen 18 pontban érdeklődnek a munkaviszonyból, a vállalkozásból vagy osztalékból származó jövedelemről, a gazdasági érdekeltségekről, ingatlanokról, ingóságokról és járművekről, kölcsönökről, örökségekről, megtakarításokról és bankszámlákról, illetve a háztartásban élők keresetéről és a megélhetési költségeiről. Emellett az ellenőrök körlevelet küldenek a pénzintézeteknek, biztosítóknak, utazási irodáknak. A NAV-nak rendelkezésére állnak a korábbi évek bevallásai is, így mire az adózó megérkezik az első személyes találkozásra, szinte teljes mértékben feltérképezték a vagyonát és a jövedelmi viszonyait. Az Art. szerint “a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja”, vagyis ilyenkor megfordul a bizonyítási kényszer. Egy magánszemély áll itt szemben egy állami hatósággal, és a harc tisztességtelen. Utalok itt arra, hogy míg az adóhivatalnak elég becsülnie és valószínűsítenie, addig az adózónak okiratokkal, bankszámlakivonatokkal kell bizonyítania, hogy nem csalt el adót. Bár a NAV szerint a vagyonosodási vizsgálat alá vont adózók életszerűtlenül nagy összegű készpénzre hivatkoznak, több ügyben kisebb összegeket is vitattak. Nem hitték el például, hogy egy párnak ötmillió forintot dobtak össze a menyasszonytáncban, vagy egy 36 év munkaviszonnyal rendelkező férfi meg tudott spórolni hárommillió forintot. Azzal ráadásul mindenki egyetért, hogy Magyarországon – főleg a bizalom hiánya miatt – a nyugat-európainál jóval nagyobb a készpénzforgalom: a Magyar Nemzeti Bank áprilisi jelentése szerint 2341 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban, vagyis minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – van 234 ezer forintja.