Ingatlan adásvételi szerződés

Kössön ingatlan adásvételi szerződést irodám segítségével:

  • 6szerződéskötés akár 1 munkanapon belül (szerződéstervezet elkészítése 3-4 órán belül)
  • ügyvédi munkadíj: 0,5% összegtől (az ingatlan értékétől függően)
Vételár összege Ügyvédi munkadíj
10 000 000 Ft-ig 80 000 Ft
10 000 001 Ft – 32 000 000 Ft között a vételár 0,5%-a, minimum 80 000 Ft
32 000 001 Ft – 40 000 000 Ft között fix 160 000 Ft
40 000 001 Ft – 60 000 000 Ft között fix 190 000 Ft
60 000 000 Ft felett fix 250 000 Ft
  • rejtett költségek nélkül: összefoglaltam Önnek az ingatlan adásvétel összes költségét (a vevő és eladó oldaláról is) Adásvételi szerződés megkötése esetén az alábbi költségek merülnek fel (a felsorolás valamennyi költséget tartalmazza):

A vevő oldalán:

  • adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd ügyvédi munkadíj
  • földhivatali eljárási díj
  • visszterhes vagyonszerzési illeték
  • esetleges bankhitelhez kapcsolódó költségek (ez a választott pénzintézettől függő tétel, nem irodánk érdekkörébe tartozik)
  • adásvételi előszerződés esetén pedig csak az ügyvédi munkadíj áll fenn, amely esetben csökkentett díjat számítunk fel

Az eladó oldalán:

  • vételárból származó jövedelem adója
  • az ingatlan esetleges tehermentesítésének költsége, földhivatali eljárási díja

Alább részletesen olvashat az adásvételi szerződés által szabályozott legfőbb pontokról. Forduljon hozzánk bizalommal.

Miről kell a Feleknek megállapodni?

Adásvételi szerződés kötése esetén a vételárban történő megegyezés mellett még számos járulékos kérdés van, amelyről kötelezően rendelkezni kell a szerződésben, így azokban is megállapodásra kell jutnia a feleknek. Lentebb a leggyakrabban előforduló kérdéseket gyűjtöttük össze:

Foglaló, vagy előleg?

Legelőször is ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, mert egyrészről ez az egyik legfontosabb pontja a megállapodásnak, másrészről olyan lényegi különbség van a két fogalom között, amelynek komoly anyagi vonzatai lehetnek.

Ingatlanügyletek esetében a megállapodást a felek előleg, vagy foglaló átadásával szokták biztosítani addig az időpontig, amíg az adásvételi szerződés elkészül, és aláírásra kerül. Ezt mindig az adásvételi szerződés megkötése előtt, vagy legkésőbb azzal egyidejűleg kell átadni. Később történő pénzösszeg átadás már kizárólag vételárrészletnek minősül, előleg, illetve foglaló nem lehet.

Az előleg és a foglaló között jogkövetkezményeit tekintve az ügylet meghiúsulása esetén van különbség:

A Ptk. szabályai szerint az előleg meghiúsulás esetén visszajár a vevőnek mindenféle levonástól mentesen. Anyagi következménye tehát ennek nincs.

A foglalónak ezzel szemben már vannak szankciós jellegű jogkövetkezményei. Ha az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem jön létre, akkor az eladó az adott foglaló összegét kétszeresen köteles a vevő részére visszatéríteni. Ha a vevőnek felróható okból hiúsul meg a szerződés, ő a foglalót elveszíti.

Javasolni szoktuk ezért, hogy amennyiben bizonytalanabb ügyletről van szó, akkor a vevő csak előleget adjon, a komolyabb vételi szándékot ezzel szemben a foglaló testesíti meg, amelynek viszont már anyagi vonzatai is lehetnek.

Részletekben történő vételárfizetés

A vételár megfizetése az esetek többségében részletekben történik, amelyekhez pontosan behatárolható határidőket, feltételeket kell rendelnie a feleknek az adásvételi szerződésben. Legszerencsésebb a teljesítéseket naptári dátumokhoz kötni. Amennyiben a vételár megfizetése részben bankhitelből is történik, a hitel képezi a banki előírások szerint a vételár utolsó részét, a folyósításig az önerő teljes összegének megfizetésre kell kerülnie. Ezen utolsó vételárrészlet megfizetéséhez legalább az adásvételi szerződés aláírásától számított 6-8 hetes határidő kikötését szoktuk javasolni, annak ellenére, hogy a hitelügyintézők állítása szerint a teljes hitelbírálat, közjegyző előtti hitelszerződés-kötés és a folyósítás lezajlik 3-4 hét alatt.

Tapasztalatunk szerint minden esetben merülnek fel előre nem várt körülmények, ezért teljes biztonsággal érdemes ennyi időt hagyni, hogy ne kelljen a határidő csúszása miatt az adásvételi szerződést módosítani, vagy újból egyezkedni az eladóval, hogy ne számítson fel késedelmi kamatot, ne álljon el az adásvételtől.

Birtokba bocsátás

Az ingatlan birtokba bocsátásására praktikusan a teljes vételár megfizetését követően szokott sor kerülni. Az ettől korábbi időpontban történő birtokba bocsátás ugyanis felveti a kérdést, hogy ha később az adásvételi ügylet mégis meghiúsul, akkor hogyan állítsák helyre a felek az eredeti állapotot:

A bentlakással ugyanis az ingatlant a vevő használja, annak állaga romlik, esetlegesen felújításokat, átalakításokat végez, amelyek nem mindig állíthatók vissza az eredeti állapotba, illetve olyan értéknövelő beruházásokat tehet, amelyeknek a megtéríttetése utóbb nem lesz egyszerű.

Ezek mind vitás helyzeteket eredményezhetnek, melyeket jobb előre elkerülni.

Tulajdonjog fenntartás, függőben tartás

Részletekben történő vételárfizetés esetén az eladónak jogszabály szerint lehetősége van arra, hogy tulajdonjogát ne adja át az adásvételi szerződésben a teljes vételár megfizetéséig. Ezáltal az eladó az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonos marad, a vevő nem rendelkezhet az ingatlannal, nem adhatja el, nem terhelheti meg, stb. Mindezt kompenzálja a vevő oldalán a „tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzésének”, vagy a „tulajdonjog bejegyzés függőben tartásának” az intézménye, amely az eladó rendelkezési jogát korlátozza azáltal, hogy feltünteti a földhivatalban, hogy egy eladás van folyamatban.

A kettő közül amennyiben bankhitelt is vesznek fel a vételár megfizetéséhez, a bankok a függőben tartást kérik, illetve mi is ezt ajánljuk ügyfeleinknek, mivel ez azt a plusz biztosítékot is adja, hogy a tulajdonos az eladás folyamata alatt már nem terhelheti meg az ingatlant semmivel, nem lehet rá végrehajtási jogot, jelzálogjogot bejegyezni, stb., míg a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése ez ellen nem feltétlenül véd.

A biztosíték arra vonatkozóan pedig, hogy a teljes vételár megfizetésével az eladó lemond a tulajdonjogáról egy erről szóló nyilatkozat, amelyet az eladó az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg ír alá. Ezen nyilatkozatot a teljes vételár megfizetéséig irodánk őrzi ügyvédi letétjében.

Így a fizetést követően nem kell attól tartani, hogy az eladó a szükséges nyilatkozatokat nem adja meg, nem járul hozzá a tulajdonjog átvezetéséhez. Ahogyan említettük, a bejegyzéshez szükséges dokumentumot irodánk őrzi az adásvételi szerződés aláírásától kezdődően, és ha a vevő hitelesen igazolja, hogy a teljes vételárat megfizette, azt minden további feltétel és eladói közreműködés, megjelenés nélkül irodánk beadja a földhivatalba.

Haszonélvezeti jog, özvegyi jog

Akinek haszonélvezeti joga áll fenn egy ingatlanon, az az adott ingatlant a birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él személyesen.

Az özvegyi jog pedig a haszonélvezeti jog egy speciális esete, tartalmában ugyanazt jelenti, a különbség csak annyi, hogy annak alapítására a házastárs halálakor, öröklés során kerül sor.

Ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog megszüntetése

Ingatlan eladásakor, ha haszonélvezeti jog áll fenn a megvásárlásra kerülő ingatlanon, ennek a sorsáról rendelkezni kell. Főszabály szerint a haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha más lesz az ingatlan tulajdonosa. Ettől csak úgy lehet eltérni, ha a haszonélvező lemond az eladáskor a haszonélvezeti jogáról.

Az adásvételi szerződésben tehát a lemondást rögzíteni kell, a haszonélvezőnek is el kell jönnie aláírni az adásvételi szerződést, lemondó nyilatkozatot, egyéb szükséges iratokat, így lehet a vevő teljes egészében biztonságban.

A lemondásnál minden esetben egyeztetni kell eljáró ügyvédünkkel annak esetlegesen felmerülő költségeit, mert nem mindegy, hogy a jogosult milyen módon, az adásvételi szerződés folyamatának melyik pontján, kinek (az eladónak, vagy a vevőnek) a javára mond le. Ha ez nem jól van belefogalmazva a szerződésbe, az akár komoly illetékköltségeket is okozhat! Irodánk ügyvédei azonban erre mindig kiemelten odafigyelnek, hogy költségmentesen, a lehető legköltséghatékonyabban tudjuk ezt a kérdést megoldani.

Ha pedig a haszonélvező már elhalálozott, de az ingatlan-nyilvántartásból nem került még törlésre a holtig tartó haszonélvezeti jog, akkor az eladótól el kell kérni a halotti anyakönyvi kivonatot, és azzal az adásvételi szerződés földhivatalba történő beadásával egyidejűleg külön költség nélkül, azonnal lehet töröltetni azt.

Haszonélvezeti jog alapítása vásárláskor

Az ingatlan megvásárlásakor a vevő, tulajdonszerzése esetére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthat bárki jogosult javára (általában ez az eset szülőknél, vagy a vevő házastársa javára szokott felmerülni). Az így alapított haszonélvezeti jog fennállhat határozatlan időre, a jogosult élete végéig, vagy akár korlátozott időtartamra is, meghatározott évekre. Haszonélvezeti jogot lehet az egész ingatlanra, vagy annak egy részére, eszmei hányadára is alapítani az adásvételi szerződésben, illetve szólhat több jogosult javára is.

Itt is nagyon fontos illeték szempontjából, hogy kinek a javára alapítunk, illetve hogy az alapítás ingyenesen, vagy visszterhesen (a vételár egy részének ellenében) történik-e. Ha visszterhesen történik, akkor az adásvételi szerződésnél irányadó 4%-os illetéket itt is le kell róni.

Ha ingyenesen történik a haszonélvezeti jog alapítása az adásvételi szerződésben, akkor az ajándékozásnak minősül, ami egyenesági rokonok, házastársak között szintén illetékmentes, ugyanúgy, mint az ingatlan ajándékozás.

Energetikai tanúsítvány

2013. január 01-től kötelező az ingatlanok eladásánál az eladónak energetikai tanúsítványt átadni a vevő részére. Az adásvételi szerződésekben kötelezően szerepelnie kell az energetikai tanúsítvány számának és dátumának, tehát annak már az adásvételi szerződés megkötésekor rendelkezésre kell állnia. Energetikai tanúsítványt azért is fontos kérnünk vevőként az eladónktól, mert az 10 évig érvényes, tehát ha mi is tovább akarjuk adni az ingatlant, akkor már nem kell újat csináltatnunk, hanem ugyanazt tudjuk 10 éven belül az új vevőnek az adásvételi szerződés megkötésekor átadni. Ezt a kérdéskört a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szabályozza.

Az energetikai tanúsítvány minden 50 m2 alapterületnél nagyobb épületre, illetve ilyen épületben található lakásra kötelező (tehát ha maga a lakás kisebb, mint 50 m2, de a lakóház, amiben a lakás található ennél nagyobb – nagy valószínűséggel – akkor kell beszerezni), amelyik tartós, egész éves használatra alkalmas. Kivételt képeznek az üdülőingatlanok, amelyek nincsenek téliesítve, az évi 4 hónapnál kevesebb használatra alkalmas épületeknél ugyanis nem kötelező.

Közös tulajdon

Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, akkor közös tulajdonról beszélünk. Ez akkor érdekes adásvételi szerződésnél, ha csak az ingatlan egyik részét vásároljuk meg, az egyik tulajdonostól. Ennek klasszikus esetei az ikerházak, amikor a két ikerház-fél tulajdonosai egy tulajdoni lapon szerepelnek.

Közös tulajdonnál a tulajdonostársaknak mindig elővásárlási joga van, amiről a lemondó nyilatkozatot adásvételi szerződés kötésénél be kell szerezni. Ez az eladó feladata, ami többféleképpen is történhet.

Vagy személyesen körbejárja a szomszédokat, tulajdonostársakat, és mindenkivel aláíratja a lemondó nyilatkozatot, vagy ajánlott, tértivevényes levél útján tájékoztatja őket, és kéri, hogy nyilatkozzanak, hogy élnek-e az elővásárlási jogukkal. Ha a tulajdonostársak a megadott határidőben nem tesznek nyilatkozatot, akkor azt kell vélelmezni, hogy nem kívántak élni az elővásárlási joggal. Ez esetben az adásvételi szerződés szabadon megköthető, és a földhivatalba beadható, a tulajdonjogot be lehet jegyezni.

Másik tipikus eset a teremgarázsok kérdése, főként újépítésű, vagy pár éve épült ingatlanoknál, ahol nagyon sok tulajdonostárs is előfordulhat. Ilyenkor egy ingatlan-nyilvántartási szabály alapján lehet arra hivatkozni, illetve kérni a földhivatalt, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatok beszerzésétől a tulajdonosok nagy száma miatt tekintsen el, mivel a nyilatkozatok beszerzése számottevő nehézséggel, késedelemmel járna. Ezen hivatkozást a földhivatalok elfogadják.

A közös tulajdon akkor lehet még hátrányos, ha a vevő hitelt szeretne felvenni a megvásárolt ingatlanra. A hitelező bankok ugyanis nem preferálják a közös tulajdont, és hitelezési feltételként szabják annak megszüntetését. Erre a helyzetre alapvetően kétféle megoldást fogadnak a bankok el: egyrészt ha a felek használati megállapodást kötnek egymással (a tulajdonostársak) – ennek lebonyolításában irodánk szintén gyors és hatékony segítséget tud nyújtani. Másrészt ikerházak esetében társasházzá történő alakítással. Ez némileg költségesebb és bonyolultabb, illetve időigényesebb, mint az első megoldás, viszont véglegesen, és sokkal biztonságosabban tudja rendezni a közös tulajdon megszüntetésének a kérdését, mint egy használati megállapodás.

Ajándékozás egyenesági rokonok között

2010. augusztusa óta egyenesági rokonok között (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, stb.) az ajándékozás illetékmentes, legyen szó akár ingatlanokról, akár pénz ajándékról, akár egyéb ingóságokról. 2014. január 01-től pedig a kör tovább bővült, mostantól a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes lett.

Mit kell az ajándékozási szerződésnek tartalmaznia?

Az ajándékozási szerződésben meg kell jelölni az ajándékozás célját, emellett kötelező eleme az ajándék értékének megjelölése is. Az ajándékozás megtörténte mellett továbbá fontos az ajándék elfogadása is a megajándékozott részéről, mivel enélkül a szerződés nem jön létre.
Illeték alá eső ajándékozás
Ha az ajándékozási szerződés nem egyenesági rokonok vagy házastársak között jön létre, akkor viszont kell a fentiekben megjelölt ügyvédi munkadíj és földhivatali eljárási díj mellett illetéket fizetni. Ennek mértéke aszerint alakul, hogy hogy lakásról, vagy egyéb vagyontárgyról van-e szó. Az illeték mértéke lakások ajándékozása esetén 9%, míg minden más típusú ingatlan (garázs, telek, stb.) és vagyontárgy esetén 18%. Irodánk minden esetben tételes kalkulációt készít Önnek az adott konkrét esetre vonatkozóan, hogy ezzel a költséggel is előre tudjanak tervezni.