Adó-tb-számvitel: mi változik 2013-ban?

Adó-tb-számvitel: mi változik 2013-ban?

adovaltozasok-2

Egykulcsossá válik a jövedelemadó, kevésbé drágul a cafeteria, nem lesz nyugdíj-járulékplafon, jönnek a kisvállalkozói adók és az új illetékkedvezmények, fordítottan áfáznak a sertéságazatban, az energiaszolgáltatók és a bankok többet fizetnek – hétfőn későn este elfogadták a 2013-tól hatályos szabályokat tartalmazó adósalátatörvényt.

A 2013-mas adóváltozásokról szóló salátatörvény-javaslat benyújtásakor megfogalmazott fő célok között szerepelt a valóban egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása szuperbruttósítás teljes kivezetésével, a vállalkozói környezet, versenyképesség javítása, az adózói adminisztrációs terhek, az adó- és vámhatósági adminisztráció csökkentése és az adómorál erősítése. Az előterjesztés az októberi benyújtás óta számos ponton módosult – a törvényjavaslatba beépült az októberben bejelentett két költségvetési egyenlegjavító csomag, és a november 19-i késő esti parlamenti végszavazás a hétvégén nyilvánosságra hozott újabb 60 milliárdos kiigazítás egy részét is beemelte a törvénybe. Lássuk, hogyan adózunk 2013-ban?

2013-tól a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, megszűnik az évi 2.424.000 forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás), ami egyben egyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását.

Jó hír a munkavállalóknak, hogy akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést a munkáltató, ha a munkahelyi étkezőhely külsős személyeknek is nyitva áll. Így az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további havi 12.500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen.

Az eredeti előterjesztéshez képest kedvezőbben alakulnak a béren kívüli juttatások közterhei is, így jövőre a jelenlegi 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett ezeket a juttatásokat 14 százalékos eho fogja terhelni. Az Erzsébet utalványból havonta 8000 forint adható kedvezményesen a munkavállalónak.

A jogszabály a kulturális területre is kiterjeszti az adómentes természetbeni juttatási lehetőséget, amelyet 50 ezer forintig már eddig is nyújthattak dolgozóiknak a munkáltatók.

Jelentősen változik a biztosítási és befektetési adókedvezmények szabályozása, egységesen kezelve a megtakarítási formákat. Így a nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) szabályozása az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, míg az életbiztosítások a tartós befektetési számla (tbsz) adózási szabályaihoz közelednek. Szintén változás, hogy míg a kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs – munkáltató által fizetett díja adómentes lesz, a megtakarítási típusú biztosítások munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.

A munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja nem a magánszemély jövedelmeként adózik majd, hanem azután a munkáltató teljesíti az adókötelezettséget.

Kivétel marad a fenti adókötelezettség alól a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás.. Az ilyen biztosítás kifizető, munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013 . január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül.

A nem rendszeres díjak a befizetés időpontjában válnak adóköteles biztosítási díjként adókötelessé. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő, melyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokból származó, a biztosított saját befizetését meghaladó összegű biztosítói teljesítés egyéb jövedelemként adóköteles . Ugyancsak egyéb jövedelemként adóköteles a biztosításban található befektetések összege akkor is, ha a biztosítási szerződést úgy alakítják át, hogy a biztosított személye megváltozik vagy a szerződés már nem minősül lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró biztosításnak.

Társadalombiztosítás, járulék, szocho

Jövőre a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 forintról 6660 forintra emelkedik, a járulékfizetési kötelezettség egyebekben nem változik.

Megszűnik az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó járulékfizetési felső határ (járulékplafon). A járulékplafon eltörlése és a félszuperbruttó kivezetése ellentétesen hat a magas keresetűek nettó bérére, az RSM DTM szakértője pedig a járulékplafon eltörlésével kapcsolatban azt javasolja, hogy az esetleges bónusz és jutalomkifizetéseket januárról hozzuk előre 2012. decemberére.

További két szociális hozzájárulási adókedvezményt vezetnek be 2013-tól: a fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.

2013-tól a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. A vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.

Adózás rendje

Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken, és semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie az adózónak, ha az adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában szerepel. A köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételt már nem csak vállalkozások, hanem magánszemélyek is kérhetik.

Egyszerűsödnek a fizetési könnyítés és adómérséklés szabályai is. Személyi jövedelemadó tartozásnál ha a kérelemmel érintett tartozás nem haladja meg a 150.000 forintot, az 6 egyenlő részletben megfizethető.

A fokozott adóhatósági felügyelet alá vont cégeknél a NAV a jövőben nem törli azonnal az adószámot, ha a vállalkozás elmulasztja kitölteni a kockázatkezelési eljárás részét képező kérdőívet; első alkalommal csak bírságolni fog. A már törölt cégek alapítói nem lesznek öt évre eltiltva a további cégalapítástól.

Szigorítás viszont, hogy felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárásban az azt megelőző időszak adókötelezettségeinek elmaradásáért a volt vezető tisztségviselő mulasztási bírsággal sújtható.

Az adóvégrehajtás egy alkalommal az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthető lesz. A végrehajtás felfüggesztése esetén a már folyamatban lévő azonnali beszedési megbízás (inkasszó) alapján sem lesz végrehajtás foganatosítható.

Az önkormányzati adóslistákon csak a magasabb összeggel tartozó magánszemélyek nevét fogják feltüntetni. Akkor teszik közzé az adózó nevét, ha tartozása legalább 90 napja fennáll, illetve határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerőre emelkedett és bíróság nem helyezte azt hatályon kívül. A tartozás összegének pedig magánszemély esetén legalább 50 ezer forintnak, vállalkozás esetén pedig 100 ezer forintnak kell lennie (a hatályos szabályozás szerint ez az összeg most 5 ezer, illetve10 ezer forint).

Illetékek

Az illetékszabályokban az egyik jelentős módosítás, hogy a feleség is bekerül az egyenesági rokonok ajándékozási és öröklési illetékmentes csoportjába. A másik, hogy a sávosan progresszív és rokonsági foktól függő illetéktáblákat lineáris 18 százalékos kulcs váltja fel.

Az illetékrendszer egyszerűsítése érdekében az öröklési és ajándékozási illeték nemekben alkalmazott 18-18 adókulcs helyett két illetékkulcs lesz 2013-tól. Az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9% lesz.

Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak.

Az egyenesági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül – mentesül a vagyonszerzési illetékek alól.

A hatályos öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió Ft-jáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. Jövőre az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást kiterjesztik az özvegyek öröklésére is.

A visszterhes vagyonszerzéseknél a két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszer egy kulcsossá válik. Az illeték általános mértéke 4%.

Lényeges változás, hogy megszűnik a negatív illetékalap utáni illetékfizetési kötelezettség. Jelenleg ugyanis a vevőnek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékű lakást vásárolt.

Hosszú évek óta először emelkedik a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye, a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatár 15 millió Ft lesz, és megszűnik az illetékkedvezmény-maximum. 2013-tól a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot.

A termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség a családi gazdálkodókra is kiterjed. Az illetékmentesség feltételeinek kezdő határideje is módosul, a vagyonszerzőnek a termőföldet nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtől kell mezőgazdasági célra hasznosítania.

Helyi adók

A Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó egységes adatbázisba rendezik a helyi adó kötelezettségeket. A havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza majd, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazza az egyes adóhatóságok elérhetőségeit.

A helyi adók közé sorolják 2013-tól a közművezeték adót, az adókötelezettség a használatba vételt követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart. A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 125 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés. Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

A helyi iparűzési adó alapjának változása a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedés végrehajtása miatt szükséges. A nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le. A kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A sávhatárok az alábbiak:

  • 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
  • 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
  • 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
  • 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

Társasági adó

Több fogalmat pontosítanak, ennek elsődleges célja az adóelkerülések megakadályozása. Így jövőre változik a bejelentett immateriális jószág és az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. Bejelentett immateriális jószágnak nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) minősül, hanem az adózó által –például kutatás-fejlesztési tevékenység során – előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is. Ennek feltétele, hogy az adózó a szerzést, illetve az előállítást, az azt követő 60 napos határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma úgy módosul, hogy ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

A tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele érdekében a jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka.

A fejlesztési adókedvezmény keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságnak biztosítása a visszaélések megelőzése érdekében 2013-tól be kell jelenteni a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek, aki tájékoztatja az adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekről.

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be: 2013. január 1-jétől a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. sz. Kormányrendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Kata és Kiva pontosítások

A 2012. évi CXLVII. törvénnyel kihirdetett kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) még a hatályba lépés előtt finomhangoláson esik át.

A kihirdetett törvény szerint nem választhatják a katát a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások. A örvénymódosítás azokat a vállalkozásokat zárja csak ki a kata-körből, amelyeknek ténylegesen bevétele is származik ezekből a tevékenységekből.

Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz.

A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetnek, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója is biztosít számukra. Ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem havi 25 ezer forint tételes adót fizethet.

A kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult az is, aki az adott adóévre korábban átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot választotta.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük.

Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz.

A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehet venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben.

A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során.

A módosítás azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

Általános forgalmi adó

Az áfa-szabályozást érintő legfontosabb módosítások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. Elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.

Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.

A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeknek kell megfelelni. Ezért a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:

  • a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
  • adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
  • olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).

Nincs kötelezően előírt módszer, az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a fenti követelményeknek való megfelelést.

2013. április 1-én fordított adózást vezetnek be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére.

Szintén 2013. április 1-től lesz adatszolgáltatási kötelezettségük azoknak az adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, valamint a pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötését külön rendelet fogja majd szabályozni.

Jövedéki adó

2014. január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani.

A saját gazdaságban előállított tiszta növényi olajat a gazdálkodók saját munkagépeikben felhasználhatják. A kedvezmény mértéke a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj és a tiszta növényi olaj esetében azonos, csak az eljárás fordított. Míg az adóval növelt áron beszerzett gázolaj után a megfizetett jövedéki adó 82%-a visszaigényelhető, addig a saját előállítású tiszta növényi olaj után a gázolaj adómértékének 18%-át kell megfizetni. Külön jogszabály határozza meg – a kísérleti előállítást végző üzemhez hasonlóan – az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A fuvarozók likviditási helyzetének javítása érdekében a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés havonta lesz érvényesíthető.

A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határa 200 ezer forintra, a kiskereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka pedig 2 millió forintra csökken.

Az egyszerűsített adóraktárakban saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 ezer liter mennyiségű palackos erjesztésű pezsgő is előállítható lesz kereskedelmi céllal. A kistermelői pezsgő is a pincekönyvben lesz nyilvántartható, a kistermelői pezsgő utáni elszámolás, adóbevallás, adófizetés a tárgyévbeli második szőlőbor-elszámolás időpontjához igazodik, a kistermelői pezsgő-előállítás esetén nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani. A kistermelői pezsgő jövedéki bizonylataként a szőlőborhoz hasonlóan borkísérő okmányt írnak elő, az egyszerűsített adóraktárban előállítható termékek köre pedig kibővül a kistermelői pezsgővel.

A tömény szeszesitalok levált, sérült zárjegye pótolható lesz, így a levált vagy sérült zárjegyes alkoholtermékek továbbforgalmazhatók. A kereskedőnek a zárjegy leválását vagy sérülését be kell jelentenie a vámhatósághoz, amely 30 napon belül új zárjegyet helyez a termékre.

Számvitel

A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk szerint beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kell majd elkészíteni.

Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára. A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A módosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa marad az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint lenne a hibahatár.

Hatályon kívül helyezik a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettséget. A magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték – az október elején bejelentett, majd később kiegészített egyenlegjavító program részeként – az alábbiak szerint lép hatályba 2013. január 1-től:

  • Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
  • Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
  • A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
  • A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
  • A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
  • A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatárt vezetnek be.
  • A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
  • A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet esetén 0,1%.

Bankadó, „Robin Hood adó”

A pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó is megmarad.

Az energiaszolgáltatókat terhelő jövedelemadó („Robin Hood adó”) 31 százalékra emelkedik, az adóból azonban az új beruházásokra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény, legfeljebb a számított adó 50 százalékáig.