Az szja törvény újra írta a „söralátét” néven elhíresült becsületes nevén adónyilatkozatnak hívott egyszerűbb adóbevallási mód feltételeit. Mert csodák nincsenek változatlanul csak azok élhetnek az adónyilatkozat alkalmazásával, akik megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek. Ennek figyelembevételével magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha
a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy
b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy
c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből – megosztás nélkül – családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha
ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval,
cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta,
cc) a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette
azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőlege megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével.
Mindezekkel egyidejűleg a bátor haladónak, aki a adónyilatkozatot kíván tenni a következő feltételeknek is meg kell feleljen:
a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizető], kifizetőtől szerzett jövedelmet;
b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg;
c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;
d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;
e) az adóévben belföldi illetőségű volt;
f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó;
g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására;
h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;
i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie;
k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;
l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és
n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.
Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelező tájékoztatnia az érintett magánszemélyt. Ebben az esetben további vizsgálódásra nincs szükség, egyértelműen megállapítható, hogy az „söralátét” adóbevallásként az érintett adózó számára nem alkalmazható.
Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető által megállapítható feltételek fennállnak az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia), továbbá az összesített igazoláson közölnie kell, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Figyelem abben az esetben, még senki nem lehet biztos, hogy jogszerűen alkalmazhatja-e az adónyilatkozatot adóbevallásként. Ennek tisztázásáa éerdekében meg kell vizsgálnia azon feltételeket, melyekről a munkáltatónak, kifizetősnek nem feltételenül lehetnek információi. Ilyenek azért számosan lehetnek pl. szerzett-e az adóévben külföldön is adóztatható jövedelemet vagy osztalékká nem váló osztalékelőleget.
A szabályozás alapvetően a 2013-ban megszerzett jövedelmekre vonatkozik, azzal hogy a 2012. évre megteendő adónyilatkozatok során is alkalmazni kell azzal, hogy a magánszemély csak abban az esetben élhet az adónyilatkozat lehetőségével, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól [e § alkalmazásában a 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti kifizető] szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá ha ettől eltérő kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett.
