Cégalapítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Milyen társasági forma az ideális az Ön számára?
Bármilyen tevékenységi körrel is kíván vállalkozást alapítani, a korlátolt felelősségű társasági formák valamelyikét javaslom Önnek. Egyszerűsített eljárásban ugyanis egy bt és egy kft alapítási költsége azonos, az utóbbi azonban sokkal biztonságosabb vállalkozási lehetőséget biztosít Önnek. Feleslegesen ne vonja be saját személyes vagyonát is a társaság kötelezettségeinek fedezetéül.
Ha egyedül kíván céget alapítani, akkor az egyszemélyes kft az ideális Önnek, hiszen itt korlátolt felelősséggel, cégtárs nélkül, a tőke rendelkezésére bocsátását illetően igen kedvező feltételekkel alapíthatja meg a céget.
Ha az üzletrészek biztosította jogszabályi lehetőségek nem elegendőek, vagy a választott tevékenységi kör miatt ez követelmény, akkor Önnek zártkörű részvénytársaság az ideális.
Mi az a gazdasági társaság?
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. (Ptk. 3:88 § (1) bekezdése)
Milyen feltétellel alapítható gazdasági társaság?
Gt-t létesítő okirattal (társasági szerződéssel, alapszabállyal, alapító okirattal) lehet alapítani, amelynek bizonyos alakszerűségi és tartalmi feltételeknek is eleget kell tenni.
– Alakszerűségi előírások: közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a társasági szerződést; továbbá valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (meghatalmazott is eljárhat adott feltételekkel).
– Tartalmi előírások: a társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket.
o cégnév
o székhely
o tagok elnevezése, lakóhelye, cégneve, székhelye
o főtevékenység (TEÁOR szerint)
o jegyzett tőke, vagyoni hozzájárulás, ill. a rendelkezésre bocsátás módja, helye, ideje
o cégjegyzés módja, jogosultjai
o vezető tisztségviselők, adataik
o minden más, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír
o eshetőleges jelleggel: feltételhez / időhöz kötöttség
A cégnév
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
A vezérszó olyan kifejezés vagy szó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását (pl. Kovács és Társa), illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó egyaránt lehet önálló jelentésű szó vagy fantázia elemekből összeállított kifejezés ill. mozaikszó. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (pl. Kovács és Társa Kft.). A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet.
A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet “bejegyzés alatt” (“b.a”) toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a “felszámolás alatt” (“f.a”) ill. “végelszámolás alatt” (“v.a”) toldattal kell használni. A cégnévnek az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A szószerinti teljes névazonosság mellett a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét amennyiben a különbség két vagy több hasonló cégnévnél nem eléggé egyértelmű. A megkülönböztethetőségnek ugyanis az összetéveszthetőséget kizárónak kell lennie.
A székhely, telephely, fióktelep
Székhely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni.
Telephely: A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található.
Fióktelep: A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.
Tekintettel arra, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, a székhely, telephely és fióktelep igazolására a bejegyzési kérelem mellékleteként tulajdoni lapot kell csatolni, amelyet az irodámban működő on-line földhivatali információs rendszeren keresztül le tudok kérni, így Önnek nem kell a földhivatalban sorban állni.
A tagok
Ahogy a gazdasági társaságok meghatározásánál már szó volt róla, gt-t külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat.
Tevékenységi kör
Az új szabályozás elegendővé teszi a létesítő okiratban a fő tevékenységi kör megnevezését, amely a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere alapján kerül meghatározásra.
Egyes tevékenységekre (szabad tevékenységek) minden feltétel nélkül lehet gt-t alapítani, míg mások csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók (megkötéses tevékenységek). Utóbbiak közé sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött, továbbá a koncessziós tevékenységek.
Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
A jegyzett tőke
A társaság induló vagyonát jelenti, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összességét.
Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás.
Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 3.000.000 Ft, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió Ft.
A vagyoni hozzájárulás összetétele:
1. pénzbeli: bármilyen pénznemben történhet!
2. nem pénzbeli (apport): mind a 4 társasági forma esetén az apport tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog.
Cégjegyzés
Ezalatt a gt. írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírását értjük.
Jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló.
A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes.
Vezető tisztségviselő
A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
FIGYELEM! Ez azt jelenti, hogy ha a létesítő okiratban eltérően rendelkezik, akkor lehet munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is. Ebben az esetben azonban nem lehet a szerződésmintát alkalmazni, így csak az illeték 100.000.- Ft egy cégbejegyzési eljárásban.
A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók.
A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.
A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnál ügyvezető testület működik, a társasági szerződésben, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.
A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.
A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni?
Gt-t kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani:
1. Korlátolt felelősségű társaság
2. Részvénytársaság
3. Közkereseti társaság
4. Betéti társság
Mi a társaság alapításának menete?
Az elős lépés, hogy az irodámban tényvázlat felvétele és jogi kioktatás céljából találkozzunk.
A létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül a leendő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejelenteni a társaság alapítását.
Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.
A bejelentés a cégbejegyzési kérelem jogi képviselő általi benyújtását jelenti, amely a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt formanyomtatvány.
A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. (Ennek mértékét külön jogszabály tartalmazza.)
A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely.
A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál.
A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:
– cégnév
– székhely
– cégjegyzékszám
– adószám
– statisztikai számjel
Ennek birtokában a társaság “b.a.”, azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel).
Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét.
A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.)
Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak.
A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül (egyszerűsített eljárásban 1 munkaóra alatt) a cégbíróság megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.)
Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.)
A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről.
A gazdasági társaság átalakulása
Alapesetben egy cégforma átalakul egy másik cégformává, vagy egy cég megszűnik, s keletkezik egy másik, jogutód cég.
Az átalakulásnak azonban léteznek sajátos esetei is.
1. Egyesülés: 2 vagy több társaságból 1 jogutód társaság lesz
o Összeolvadás: teljesen új társaság jön létre a jogelődök megszűnésével
o Beolvadás: 1 átvevő társaság bővül a beolvadó gt-vel.
1. Szétválás: 1 társaságból 2 vagy több lesz
o Kiválás: a jogelőd társaságból kiválik egy társaság a kivált tagok és a társasági vagyon egy részének részvételével, illetve a kiváló tag a társasági vagyon őt megillető részével egy már működő társasághoz, mint átvevő gt-hez csatlakozik
o Különválás: a jogelőd cég megszűnésével jogutód, különvált cégek keletkeznek
Hogyan épül fel a gazdasági társaság szervezete?
A társaság belső szervei közé tartozik a legfőbb szerv, a felügyelőbizottság (FB), valamint az operatív szerv, amelyek törvényes működését könyvvizsgáló és a bíróság (külső szerv) végzi.
Legfőbb szerv
A társaság legfőbb akaratelhatározó és stratégiai döntéshozó szerve, amelyben a társaság valamennyi tagja részt vesz. Összehívását a vezető tisztségviselő végzi, de kivételesen az FB vagy a könyvvizsgáló is kezdeményezheti az ülést. 2006. július 1-től a legfőbb szerv ülése azonban szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, azon határozat is hozható, amennyiben a tagok összessége jelen van, s az ülés megtartásához hozzájárul.
Elnevezése az egyes társasági formáknál eltérő:
Közkereseti és betéti társaságnál – tagok gyűlése
Korlátolt felelősségű társaságnál – taggyűlés
Részvénytársaságnál – közgyűlés.
A társaság alapításakor a társasági szerződésben kell kijelölni, majd megválasztani a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottsági tagokat, illetve a könyvvizsgálót.
Operatív szerv
A belső és külső ügyintéző szervet értjük ezalatt, tehát az üzletvezetést és képviseletet ellátó vezető tisztségviselő(ke)t. (Bővebben ld. fent.)
Elnevezése:
Kkt., bt. és Kft: ügyvezető(k)
Nyilvánosan működő Rt: igazgatóság
Zártkörűen működő Rt: igazgatóság vagy vezérigazgató
Felügyelőbizottság
A legfőbb szerv felhatalmazása alapján az operatív szervet ellenőrző, 3-15 tagból álló, testületként eljáró, belső ellenőrző szerv. Amennyiben a társaság vezető tisztségviselőit határozatlan időre választják, úgy az FB tagjait is ki lehet nevezni határozatlan időre.
Létrehozása nem minden esetben kötelező. A társasági törvény szerint egyes esetekben célszerű, így pl. ha a taglétszám indokolja, avagy a társaság tevékenysége hatósági engedélyköteles, vagy a társaság jellege szükségszerűvé teszi, vagy ez egyébként szükséges.
A törvény felsorolja, mely esetekben kötelező az FB létrehozása.
Feladatait tekintve a felügyelőbizottság belső ellenőrző funkciót lát el, így pl. vizsgálja az ügyvezetést és az üzletpolitikai jelentéseket.
Könyvvizsgáló
A gazdasági társaságon kívül működő, ellenőrző funkciót ellátó szerv, amely lehet természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet. (Az ezekre vonatkozó feltételeket a könyvvizsgálói törvény tartalmazza. )
A könyvvizsgáló megválasztását a legfőbb szerv végzi azért, hogy ellássa a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálatot, és ennek során megállapítsa azt, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a valóságnak. Emellett megvizsgálja a lényeges üzleti jelentéseket, és veszélyelhárítási feladatkörében eljárva kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását, valamint törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságnál.
A könyvvizsgáló a közérdek védelmében tárgyilagosan és függetlenül, kizárólag a jogszabályi előírásoknak alárendelve köteles eljárni.
A törvény a megbízatás időtartamával kapcsolatban 2006. július 1-től nemcsak a maximális, de a minimális időtartamot is rögzíti.
A gazdasági társaságok megszűnése, megszüntetése
A társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A megszűnés jogalapja alapulhat a tagok önkéntes elhatározásán, hatósági határozaton, vagy jogszabályon. A megszűnés módját tekintve történhet jogutóddal, vagy jogutód nélkül.
.
A megszűnés esetkörei:
1. határozott idő eltelt
2. meghatározott feltétel bekövetkezik
3. a tagok elhatározzák a jogutód nélküli megszűnést
4. a tagok elhatározzák a jogutóddal történő megszűnést
5. a tagok száma 1 alá csökken, vagy 1-re csökken (kivétel a kft. és az rt., de kkt. és bt. esetén is 6 hónap áll rendelkezésre új tag keresésére)
6. a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
7. a Cégbíróság hivatalból törli
8. a polgári megyei bíróság felszámolási eljárás során megszünteti
9. minden olyan egyéb eset, amelyet a törvény az egyes társasági formáknál tartalmaz.
Megszűnés esetén főszabály szerint végelszámolásra kerül sor, de lehet felszámolási, vagy hivatalbóli törlési eljárás is.