Az ekho választásának egyik feltétele, hogy az érintett magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel is, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ez keletkezhet bármely tevékenységgel összefüggésben akár
– munkaviszonyból származó,
– egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,
– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,
– az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként
vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, a lényeg, hogy az ilyen jövedelem adóját és járulékait az Szja tv., illetőleg a Tbj. szerint fizesse a magánszemély, illetőleg a kifizető.
Ezt a feltételt annak, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban nem kell teljesítenie, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.
További feltétele az ekho választásának a jövedelem nagysága, ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 25 millióforint bevételre alkalmazhatja az ekho-t. Ez alól az általános szabály alól kivételt jelent az,
– ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 100 millió forint; vagy
– ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor évi 50 millió forint az összeghatár.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 25 millió (vagy adott esetben a 100 millió, illetve 50 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 25 millió forint.
Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
Az ekho választása szempontjából azon bevételek vehetők figyelembe, amelyek valamely, a törvényben felsorolt foglalkozás körébe tartozó tevékenysége alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár – munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat, – társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre irányul- vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.
Az ekho mindezek mellett csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a törvényben felsorolt foglakozásúnak minősül, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.
Fontos feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mivel az ekho választása a kifizető felé tett nyilatkozattal történhet, szintén elengedhetetlen, hogy a bevétel pénzben, méghozzá Magyarország törvényes fizetőeszközében keletkezzen. Ezért például devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem alkalmazható az ekho.
