A jogintézménynek bevallott célja, hogy az adóhatóság által kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók már tevékenységük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek.
Ezért az Art. feljogosítja az adóhatóságot vizsgálja meg az induló vállalkozás által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Látva az ezer milliárdos nagyságrendű behajthatatlan adótartozásokat azt kell mondjuk, ez így van jól, nem igen lehet kifogást emelni egy ilyen intézkedés célja ellen. Az adószám felfüggesztéssel vagy törléssel összevetve az sem tekinthető a világ végének, ha bizonyos esetekben az adóhatóság a vizsgált vállalkozásokat határozattal – legfeljebb egy éves időtartamra – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja.
E körben az adózót a rá egyébként irányadónál gyakoribb áfa bevallás, valamint az Art. 8. számú melléklet szerinti összesítő nyilatkozat gyakoribb benyújtásra, adóbevallásainak, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatainak adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére, valamint arra kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon az állami adóhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatait.
A fokozott felügyelet körében meghatározható többlet kötelezettségek egyikéről sem mondható el, hogy kifejezetten csökkenti az érintett vállalkozások adminisztrációs terheit, de alapvetően nem is lehetetleníti el működésüket. De, hogy ne mutatkozzak teljesen érzéketlennek a probléma iránt, azt készséggel elismerem, hogy nem teljesen megalapozatlanok azok a vélemények, melyek szerint a fokozott felügyelet elrendelésének feltételei között, mintha kissé túltengenének a szubjektív elemek. Hogy mire gondolok?
Az adóhatóság például többek között akkor jogosult ilyen intézkedés meghozatalára, ha a kockázatelemzés eredményeként azt állapítja meg, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos. Vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére. Illetve ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához. A három jogszabályi feltételből kettő, az adózói múlt kockázatos volta és a valószínűsíthetően nem elegendő személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek, ha nem is egyforma mértékben, de erős egyéni megítélési lehetőséget biztosítanak az adóhatóság számára. Ennek folytán viszonylag szabad kezet kap a fokozott felügyelet elrendelése során, mert a törvény szerint a fenti feltételek vagylagosak vagyis bármelyikük fennállása esetén elrendelhető a fokozott felügyelet.
Ebből legalább két dolog következik. Az egyik, hogy igen jelentős különbséggel bíró kockázatok is vezethetnek azonos eredményre. Mert talán nem nehéz belátni, hogy különbség lehet két vállalkozás által képviselt kockázat között, melyek közül az egyik úgy akar pl. online kiskereskedelmi tevékenységet végezni, hogy se számítógépe, se programja, se raktára vagy megállapodása ezek bérletére, amíg a másik választott tevékenységéhez szükséges valamennyi személyi, tárgyi, pénzügyi feltétellel rendelkezik, de egyik alapítója kapcsolatban állt olyan társaságokkal, melyeknek adófolyószámlája hátralékot mutatott illetve végrehajtási eljárás alatt állt. Az eredmény mindkét esetben lehet fokozott felügyelet. Persze mindkét lehetőség rejt magában kockázatot. Csak az egyik esetben nyilvánvalóan nem lehetséges a vállalkozási tevékenység megvalósítása, a másikban pedig csak valami távoli, kockázat vélelmezhető, ez is csak abban, ha közvetlen kapcsolatot lehetne kimutatni az adófolyószámla hátralék illetve a végrehajtás és az adóelkerülési szándék között.
De ilyen kérdéseket nem kell vizsgálni vagy bizonyítani az adóhatóságnak. Elegendő, ha az adózói múltat valamely korábbi adótartozás okán kockázatosnak ítéli illetve azt állapítja meg, hogy a választott tevékenység végzéséhez az induló vállalkozás személyi, tárgyi, pénzügyi feltételei valószínű nem elegendőek. A feltételek meghatározási módjának másik következménye, hogy többnyire nem látszik egyszerűnek a fokozott adóhatósági felügyeletet elrendelő határozat sikerrel történő megtámadása. Meglehetősen nehéznek tűnik a legtöbb kissé is pöttyös adózói múlt esetén annak bizonyítása, hogy indokolatlan az adóhatóság vélekedése, miszerint a gazdasági tevékenység megvalósulása az érintett adózónál kockázatos. Nemkülönben problémás lehet annak vitatása, hogy az adhatóság szerint az adott vállalkozás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához. Ezért aztán az esetek többségében a „hagyd magad, hamarabb szabadulsz” elve érvényesül és a határozatok fellebbezés nélkül jogerőre emelkednek megtakarítva legalább a fellebbezés illetékét.
