Az szja törvény szerint az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem alapesetben az egyes külön adózó jövedelmek körébe tartozik, azaz az ilyen jövedelem nem része az összevont adóalapnak. Az ide tartozó jövedelmektől elkülönülten adózik.

Az ingó vagyontárgy fogalmát Szja tv. 3.§ 30. pontja határozza meg. Eszerint ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). A forgalomban nem lévő bankjegy, pénzérme nem fizetőeszköz. Az ingó vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben keletkező adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy az értékesítést milyen módon, internetes portálon keresztül vagy hagyományos módon végzik.

2012. január 1-től az ingó értékesítési tevékenység bevételéből a jövedelmet csak abban az esetben kell megállapítani, ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladta [Szja tv. 58.§ (9)]. Ennek során az ingó vagyontárgy elidegenítéséért kapott ellenértékből levonható a szerzésre fordított összeg, valamint az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan igazoltan felmerült kiadás. Az Szja tv. 58.§ (4) bekezdése felsorolja, hogy szerzési értékként mi vehető figyelembe; eszerint megszerzésre fordított összegként a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték fogadható el (a törvény meghatározza továbbá a külföldről beszerzett, az örökölt és ingyenesen szerzett ingóság szerzési értékét).

Ha a megszerzésre fordított összeg az 58.§ (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. 2011. január 1-től az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem után is 16% az adómérték [Szja tv. 58.§ (6)]. Ezt egészíti ki az a szabály, mely szerint az adóévben ilyen címen megszerzett összes jövedelem után kiszámított adóból 32 ezer forintot nem kell megfizetni. Vagyis nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az ingó értékesítésből származó jövedelem az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot. További „kedvezménynek” tekinthető az Szja tv. 11.§ (3) bekezdés b) pontja, mely szerint ezt a bevételt nem kell bevallani, ha azonban az említett jövedelem 200 ezer forintnál több, akkor azt be kell vallani, de a jövedelem után kiszámított adóból 32 ezer forintot ez esetben sem kell megfizetni. Az így megállapított jövedelem után egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

A 2012. évi változások lényeges eleme ingó-értékesítés üzletszerűségének meghatározásában rejlik. 2011. december 31-ig a személyi jövedelemadó szempontjából az ingóságok értékesítését az esetben kellett üzletszerűnek tekinteni, ha az ellenérték fejében történt valamint az ügylettel kapcsolatban a magánszemély az általános forgalmi adó alanyaként szabályszerűen bejelentkezett és erre tekintettel az adólevonási joga megnyílt. Ez év január elsejétől bevezetésre került a személyi jövedelemadó fogalmai közé az áfa törvénnyel megegyező tertelommal a gazdasági tevékenység meghatározása. Az Szja tv. 3.§-a a következő 46. ponttal egészül ki: „E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: „46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

Az Szja tv. 58.§ (8) bekezdése helyébe pedig a következő rendelkezés lépett: „(8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”

A 2012.évi változások lényeges eleme, amennyiben az ingó-értékesítés gazdasági tevékenységnek tekintendő, akkor nem külön adózó jövedelemként kezeli az szja törvény, hanem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekinti és mint ilyen része az összevont adóalapnak. A kérdés már csak az mikor lehet megállapítani az ingó-értékesítésről, hogy az gazdasági tevékenység. A törvény fogalom meghatározásából kiindulva az alábbi esetek jöhetnek szóba. Gazdasági tevékenység keretében történik az ingó-értékesítés, ha azt üzletszerűen végzik. Üzletszerűnek akkor tekintik a tevékenységet, ha az ingó dolgok átruházása ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik.

Ettől függetlenül is gazdasági tevékenységnek kell tekinteni az ingó-értékesítést, ha azt tartósan vagy rendszeres jelleggel végzik, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi,és független formában végzik. Vagyis áfa alanyiság nélkül is megállapítható a gazdasági tevékenység illetve ennek következtében az önálló jövedelem. Ez a jövedelem megállapítás módját nem érinti, azonban az adó megállapításának módja változik. Arra az összevont adóalapra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek következtében az szja törvény 58.§ (7) bekezdése – mely szerint az ingóértékesítésből származó jövedelem adójából 32 ezer forintot nem kell megfizetni – ilyen esetben nem alkalmazható.

Az összevont adóalap adóját főszabályként adóelőlegként kell megfizetni. Ingó értékesítésből származó jövedelem esetén azonban az adózó adóelőleg-megállapításra és fizetésre negyedévente nem köteles, elegendő az adót az éves ’53-as Bevallás a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről elnevezésű bevallási nyomtatványon (továbbiakban: Szja bevallás) bevallani és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. Amennyiben a vevő kifizetőnek minősül, neki sem kell az adóelőleget megállapítania, illetve levonnia. Ugyanez vonatkozik az eho-ra is.

Fontos! Amennyiben a magánszemély saját maga által készített termékeket értékesít, akkor ez a tevékenysége minden esetben önálló tevékenységnek minősül, így az adókötelezettségét is az erre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen jellegű önálló tevékenység megkezdését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Természetesen az ingó értékesítési tevékenység – az adózó választása szerint – folytatható vállalkozás keretein belül is. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozóként folytatja az ingó értékesítést, akkor a magánszemély az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

Hasznos volt? Ossza meg ismerőseivel!