A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben meghatározott adózási lehetőségek nem hagyták érintetlenül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelketéseit sem. A törvény 2013. január 1-től hatályos 39/B § rendelkezik az új válalkozási formákra vonatkozó helyi iparűzési adó szabályairól.
A KIVA hatálya alá tartozó vállalkozás választhat az iparűzési adó alapjának meghatározását illetően. Alkalmazhatja a 39.§ (1) bekezdésben foglaltakat vagyis az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapját a nettó árbevételét az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével csökkentetve határozza meg. Amennyiben az érintett vállalkozás nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a nyolc millió forintot az adóalap meghatározásának másik választhazó módja lehet a 39/A § -ban szabályozott alternatíva. Eszerint az adóalapja a nettó árbevétel 80%-a. További választási lehetőség, e körben hogy az érintett adóalany a KIVA alapjának 20%-al megemelt összege után fizeti meg az iparűzési adót.
Szintén megválaszthatja az iparűzési adóalap megállapításának módját a KATA hatálya alá tarozó vállalkozás. A választék első két eleme megegyezik a KIVA alanyoknáél felsorolt lehetőségekkel. A harmadik lehetőség, hogy az érintett vállalkozás székhelye és telephelyei szerint illetékes önkormányzatonként 2,5 millió forint után fizeti meg az iparűzési adót. A KATA alanyok választási lehetősége annyiban szűkebb, hogy számukra a törvény csak egyszeri választási lehetőséget enged, döntésük nem módosítható. Igaz csak arra az időszakra szól, amíg KATA hatálya alá tartoznak. A harmadik lehtőség választása esetén módosítja az önkormányzatonként megállapított adóalapot, ha valamely településen nem volt az adóév egészében székhelye vagy telephelye az adott vállalkozásnak, ez esetben az adott településre csak a 2,5 millió forint arányos része után fizetendő iparűzési adó. Valamennyi érintett település vonatkozásában csökkenti az adóalapot, ha az érintett vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel.
Ez esetben valamennyi önkormányzat felé csak a 2,5 millió forint időarányos része után fizetendő az iparűzési adó. A fenti adómegállapítási módot választó kisadózó vállalkozások amennyiben adókötelezettségük időtartama az adóévben 12 hónap, akkor adójukat évente két egyenlő részben, március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizesék. Azok a vállalkozások, melyek adókötlezettsége az adóévben 12 hónapnál rövidebb az adójukat két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizetik meg.
Egyszerűsíti az életet, hogy a kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, – adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.Kivétel e szabály alól, ha az érintett vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, ez esetben ugyanis a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást kell benyújtani.Szintén adóbevallást kell tenni a kisadózó vállalkozásnak, ha KATA fizetési kötelezettsége szünetelt.
Ebben az esetben a kisadózó vállalkozásnak az adóévi adókötelezettségre jutó és a ténylegesen megfizetett adó összegéről, annak különbözetéről az adóévet követő év január 15-ig kell bevallást benyújtania, és a különbözet ettől az időponttól igényelhető vissza. Az adóköteles tevékenységet év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az adókötelezettséget azönkormányzat év közben vezeti be kivéve ha az 1990. évi C. törvény 41§ (4) bekezdése alapján nem mentesül- e kötelezettség alól. Akkor is adóbevallást kell kell a kisadózó vállakozósnak tennie az iparűzési adóról, ha az iparűzési adó megállapításának önkormányzatonkénti 2,5 millió Ft alapulvételével történő megállapítását év közben választja.Ez esetben az adóév első napjától a KATA alanyiság első napjáig terjedő időszakra kell adóbevallást adnia.
Az adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. Az adóalapjának egyéb megállapítási módjai az egyes adóévekre választhatók. Az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
Ha a vállalkozásod a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a korábbi váűlasztásnak megfelelően, a naptári év hátralévő részére pedig a feltételeket figyelembe véve a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani. Ez esetben az adóalny
a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
