Kisadózás részletesen

Kisadózás részletesen

kisadozas

A kisadózás az eva valódi alternatívája, sőt érdemben fehérítheti is a gazdaságot; az egymilliós limitet átlépők viszont automatikus adóellenőrzésre számíthatnak. A kisadózóknak tényleg nem kell könyvelő, bár a hazai vállalkozói kultúra miatt segítségre előbb-utóbb szükségük lehet, számlázáskor pedig nagyon figyelniük kell. A kisvállalati adó nem tervezhető.

Itt az eva alternatívája

A tételes adózás valódi alternatívát jelent az evázóknak – ebben a kérdésben teljes volt az egyetértés a megszólaltatott adószakértők között.

A kisadó helyettesítheti az evát, annál is inkább, mert 2011-ben az evás egyéni vállalkozók és cégek éves átlagos bevétele alacsonyabb volt, mint a kisadózás felső határaként megállapított 6 millió forint. A konstrukció további előnye, hogy már tartalmazza a helyi iparűzési adót, vagyis a kisadózást választó gazdasági szereplőknek nem kell majd bevételeikről nyilvántartást vezetniük csak azért, hogy az iparűzési adó mértékét ki tudják számolni – nyilatkozta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője emlékeztetett: a 2000-es évek elején volt már tételes adó, amellyel a taxisokat és a fodrászokat célozta meg a jogalkotó, de azokat alig választotta valaki, mert nem tartalmazták a tb-járulékot. Most van esély a sikerre – vélte Vámosi-Nagy Szabolcs.

Nemcsak az eva alternatívája a tételes kisadózás, hanem a gazdaság fehérítésének eszköze is lehet az új adónem: sok, eddig a szürke- és feketegazdaságban ténykedő vállalkozás számára a viszonylag alacsony havi tételes adóért elérhető nyugalom, egyszerű adminisztráció és biztosítotti jogviszony az üzlet legalizálásához vezethet – nyilatkozta Kalocsai Zsolt. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója ezzel együtt nem számít az eva teljes elsorvadására, mert például a kft-k nem választhatják az új tételes kisadót, és az eva 25 milliós bevételi határával részben más cégméretet céloz meg.

Ezzel szemben az eva kimúlását jósolta lapunknak Vadász Iván, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke, aki szerint a 6 milliós bevételi limit alatti forgalmat bonyolítók egyértelműen jobban járnak a kisadózással, míg a 20 millió forintos árbevétellel rendelkező cégeknek vélhetően a kisvállalati adó jelenthet alternatívát.

Kisadózás: jók a fékek

„Első ránézésre ügyes és hatékony a beépített fékek rendszere, amelyek a számlagyárak és a színlelt munkaszerződések elszaporodását hivatottak gátolni” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Hatékonynak nevezte a fékeket Kalocsai Zsolt is. Emlékeztetett: az első komoly fék, hogy a kisadózónak és az általa kiállított számlát befogadó cégnek is bejelentési kötelezettsége van a NAV felé, amennyiben a naptári évben a számlák összesített értéke meghaladja az 1 millió forintot. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján, hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak, hasonlóan ahogy az elvárt adót meg nem megfizető vállalkozókat is szinte minden esetben ellenőrzi az adóhatóság; az ellenőrzéseknek legfeljebb a NAV kapacitása szabhat határt – mondta az RSM DTM első embere.

Pongyola, trehány mondatokkal van tele a jogszabály, és a hat pont is elvileg kijátszható – fogalmazott meg különvéleményt Vadász Iván, aki szerint a NAV – az elégséges informatikai kapacitás hiányában – nem fog tudni mit kezdeni a kisadózóktól és a számláikat befogadó cégektől érkező bejelentés-dömpinggel. Az adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai vállalkozások mégsem fognak visszaélni a kisadózás lehetőségével: „a magyar cégek annyira gyűlölik az adminisztrációt, hogy nem fogják ezt végigcsinálni” – mondta.

Nem kell könyvelő. Vagy mégis?

Ha rászánják az időt, megoldható könyvelő nélkül – válaszolta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője arra a kérdésünkre, hogy a kisadózó vállalkozásoknak szükségük lesz-e továbbra is könyvelőre.

Alapesetben maga is megbirkózhat majd az adminisztrációs terhekkel, miután a számviteli törvény szerinti könyvelés nem lesz kötelező számára – vélte kollégájához hasonlóan Kalocsai Zsolt. Viszont ha a kisadózó már foglalkoztat valakit, akkor nemcsak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, de bérszámfejtésre is szüksége lesz, ami már jelentős adminisztrációs többletkötelezettség. Mindez azt jelenti, hogy a kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több személyesen közreműködő tagot regisztrálnak – nyilatkozta az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.

Kicsit csökken a bürokrácia, de azért ne ájuljunk el – hangoztatott ebben a kérdésben is különvéleményt Vadász Iván. Ha nem alanyi áfamentes a vállalkozás, akkor az áfának megfelelő könyvelést kell vezetni, és a vagyonváltozást is követni kell; ez heti egy-két órás munka, de Magyarországon nincs olyan vállalkozói kultúra, hogy a cégvezetők ezt rendszeresen meg is csinálják – érvelt. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél, sőt a bérek adminisztrálásánál is – mondta az Adótanácsadók Országos Egyesülete alelnöke.

Egyéb jó tanácsok

Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmünket, hogy a törvényjavaslat első verziója még nem tartalmazott arányosítást, viszont a végső változat szerint a 6 millió forintos bevételi limit arányos része után kell 40 százalékkal adózni azoknak a cégeknek, amelyek nem a naptári év egészében tartoztak a kisadózás hatálya alá.

A leendő kisadózók különösen ügyeljenek a számlázásra, mindig pontosan írják rá a számlára a „kisadózó” szöveget – tanácsolta Kalocsai Zsolt. Egy kisebb adminisztrációs hiba akár 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható, ami azon túl, hogy fájóan sok pénz, a kisadózó státusz elveszítését is jelenti; ez már 100 ezer forint feletti büntetésnél bekövetkezhet – figyelmeztetett az adószakértő.

Vadász Iván a kisvállalati adó kapcsán úgy vélte, hogy azt lehetetlen tervezni, mert bár a létszám tervezhető, az adóalap másik eleme, a realizált pénzügyi vagyon változása nem az. Arra a kérdésünkre, hogy akkor mi alapján dönthetnek a cégek az új adónemről, úgy válaszolt: „az alapján, hogy rosszabb már nem lehet”.

Kaotikus 2013-as évre készülhetünk, mert az idei évből hátralévő három hónap nem elég arra, hogy a cégek és a könyvelők beletanuljanak az új adókba. Tavasszal kellett volna elfogadni ezeket a törvényeket a zökkenőmentes átálláshoz – mondta Vadász Iván.