Az adózás rendjéről szóló törvény ezidáig csak a pénzforgalmi számlanyitás kötelezettségét sorolta az adókötelezettségek közé (Art. 14.§ (1) bek. i.pont) 2013. január elsejétől az adókötelezettségek felsorolása a fenti jogszabályhely kiegészítése révén a számlanyitási kötelezettségen túl kiterjed az adóköteles tevékenységgel összefüggő kifizetéseknek az Art-ban meghatározott módon való teljesítésére is.
A törvény indokolása szerint a gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek érdekében rendelkezik úgy az Art 38.§ (1) , hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. Kit kell pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak tekinteni? Kevés kivétellel mindenkit, aki él és mozog, a belföldi jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeket – ideértve az egyéni vállalkozót is. Azon szerencsések, akik e kategóriába tartozónak mondhatják magukat legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük és ezt legkésőbb az adószámuk közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitniuk.
Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezésik – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével e vállalkozások kötelesek pénzeszközeiket pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni. Rendben van, bólinthatnánk beleeggyezően, ha én mint vállalkozás meghatározhatom, hogy kifizetéseim mely részét szándékozom készpénzben bonyolítani, semmi akadálya. Nem lévén ellensége a saját pénzemnek, ahol lehet majd jól elkerülöm a banki költségeket. Osztok, szorzok, kalkulálok,töröm a fejem.
De a vállalkozások terhei csökkentése jegyében a jogalkotó végtelen bölcsessége megkímél minden ilyen fáradozástól. 2013 január elsejétől ugyanis meghatározza, hogy minden pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó hasonszőrű vállalkozással kötött ügyletei alapján, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzben kifizetést. Áfa fizetési kötelezettség alá tartozó vállalkozások esetében a fenti érték számításánál az áfával növelt érték veendő figyelembe. Itt hívnánk fel a figyelmet a jogalkotó azon szándékára, mely a leleményesebb vállalkozások által esetlegesen igénybe veendő kiskaput hivatott bereteszelni. Az Art. 38.§ 3(a) bekezdése nem azt tilalmazza, hogy más pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adóalannyal kötött szerződés alapján nem fizethetünk a számára havi 1,5 millió forintnál többet készpénzben. Hanem azt, hogy bármely adóalannyal kötött szerződéseink alapján egy másik szintén pénzforgalmi számla niytásra kötelezett adóalnynak szerződésenként egy naptári hónapban 1,5 milliónál nem teljesíthetünk többet készpénzben. Hogy ennek mi értlme? A gyengébb idegzetű olvasoknak javasoljuk gondoljanak például az engedményezés jogintézményére.
A szabályozás afelől sem hagy kétséget, hogy egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. A jogszabály szövegéből következően ezbben az esetben a kétséget kizáró bizonyítás kötelezettsége az adóhatóságot terheli.
A fenti szabályok betartására vélhetően ösztönzően hatnak majd az Art mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései. A 172.§. (1) bek c. pontja magánszemély adózót 200 ezer, más adózót 500 ezer forintig terjedő bírsággal fenyegeti már a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség elmulasztása esetén is. E mellett az adóhatóság határozattal új határidő tűzése mellett teljesítésre szólítja fel az adózót. E határidő elmulasztása az első esetben kiszabott bírság kétszeresével szankcionálandó. További kedvcsinálóként az Art 172.§ (20f) bekezdése a másfél millió forintos készpénzforgalmi határ átlépése esetére mind a kifizetőt, mind a teljesítést elfogadót a 1,5 millió forint feletti rész 20% -nak megfelelő mulasztási bírsággal „jutalmazza”.
