Nemcsak a végső fogyasztókkal kapcsolatban álló cégek választhatják az új és olcsó adózási formát. Cserébe a NAV számos céges kapcsolatot munkaviszonynak tekint. Az Országgyűlés így módosította a kisadózásról szóló jogszabályt.

Megváltoztatta a kisadózó vállalkozások tételes adózásáról szóló jogszabály tervezetét a kormány által is támogatott bizottsági módosító indítvány, amelyet az Országgyűlés hétfőn fogadott el 294 igen, 37 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett.
A munkahelyvédelmi akcióterv részeként eredetileg benyújtott javaslat arról szólt, hogy a kisadózást választó egyéni vállalkozók és cégek csak olyan számlát bocsáthatnak ki, amelyet más vállalatok nem számolhatnak el költségként. A kormány így kívánta biztosítani, hogy az új adófajtát csak azok választhassák, akik a termék vagy szolgáltatás végső felhasználóival állnak üzleti kapcsolatban, és a kisadózás konstrukciója ne lehessen a feketefoglalkoztatás és az adócsalás melegágya.

Kiterjesztés, bejelentési kötelezettséggel

A kormány szándéka nem változott, a módszerek viszont jelentősen. Az elfogadott módosítás szerint a kisadózó vállalkozás olyan számlát bocsát ki, amely így költségként elszámolható az azt befogadó vállalkozás számára, vagyis 2013-tól a vállalkozói lánc bármely tagja választhatja a kisadózást.

Nem minden esetben minősül azonban a kisadózónak kifizetett ellenérték a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ugyanis az elfogadott módosító indítvány szó szerint így módosítja a Tao. törvény 3. számú mellékletének A) pontját: “nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: a vállalkozási tevékenység érdekében az adóévben elszámolt költség, ráfordítás öt százalékát meghaladó összegéből az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel.” Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a teljes költség 5 százaléka származhat kiasadózókkal kötött ügyletekből.

Ezzel együtt egy másik elfogadott módosító javaslat a kisadózó számára, és a tőle számlát befogadó vállalkozás számára egyaránt adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az adóhatóság felé, ha a kisadózó a naptári évben több mint 1 millió forintot számlázott a cégnek.

A NAV minden így bejelentett gazdasági kapcsolatot (tehát ahol 1 millió forintnál nagyobb pénzmozgás történik a két cég között a naptári évben) munkaviszonynak tekint, vagyis az „adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani” – áll az elfogadott módosítő indítványban. Ezt a vélelmét akkor változtatja meg a hatóság, ha a törvénymódosításban tételesen felsorolt hat esetből legalább kettő megvalósul; ezek a következőek:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó naptári évi bevételének legalább 50 százaléka máshonnan származott;
  3. az adatszolgáltatásra köteles cég alkalmazottja nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlát befogadó cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Szűkítenek

Az elfogadott módosító indítványok másik része a kisadózás választhatóságát módosítja.

Így nem választhatja a kisadózást az a cég, amelynek adószámát a NAV az adózási mód választását megelőző két évben felfüggesztette. Nem lehetnek kisadózók továbbá biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató cégek, és azok sem, amelyek saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkoznak. Nem választhatják az új adózási módot azok a cégek sem, amelyeknek 100 ezer forintnál nagyobb köztartozásuk van – az eredeti törvényjavaslatnál 500 ezer forint volt a határ.

A törvénymódosító csomag egyik eleme arról rendelkezik, hogy a kisadózók dönthetnek úgy, hogy az általuk fizetendő helyi iparűzési adó alapja székhely- és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5 millió forint.

Hogy is volt?

A kormány eredeti törvényjavaslata szerint egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt., illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság választhatja a tételes adózást. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.

A főállású kisadózó után havi 50, a nem főállású után havi 25 ezer forintot kell fizetni; a kisadó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.

Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor azt egyrészt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, másrészt a 6 millió forint feletti összeg 40 százalékos kulccsal adózik – a tételes adó kifizetése mellett.

Nincs rá több pénz

A kisadózás feltételei jelentős módosulásának költségvetési hatásairól nincs szó a módosító indítványokban. A munkahelyvédelmi akcióterv egésze továbbra is 300 milliárd forintba kerül jövőre, amelynek fedezetét a kabinet szerint a tranzakciós illeték, az adóbehajtás hatékonyságának a növekedése és az akcióterv nyomán élénkülő gazdaságból származó többletbevételek jelentik. Kiszivárgott hírek szerint az IMF-EU-delegáció nem látja az akcióterv forrását, mint ahogy számos elemző és a Költségvetési Tanács is szkeptikus.

Hasznos volt? Ossza meg ismerőseivel!