A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásaival arányban van-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmeinek együttes összege. Az ilyen eljárás során az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.
A vizsgálatnak azt kell megbecsülnie, figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A vagyonosodási vizsgálat tehát az adóhatósági becslés, mint bizonyítási módszer egy formája, amelynek során az adóhatóságnak a vagyongyarapodáshoz és/vagy az életvitelhez szükséges, a törvényeknek megfelelő jövedelmet kell valószínűsítenie. Az eljárás lefolytatásának törvényi feltétele, hogy az adóhatóság bizonyítsa, az adózó vagyongyarapodása, életvitelére fordított kiadásai nem állnak arányban jövedelmével. Ezek tény kérdések, azaz a vagyonosodási vizsgálat alkalmazása nem alapulhat feltételezéseken, itt még nem elég a valószínűség. Tényszerűen bizonyítani kell a vagyonosodás mértékét, a az életvitelre fordított kiadások mértékét és az ezek fedezetéül szolgáló jövedelmeket. Ennek egyik módszere az adózó nyilatkozatának beszerzése jövedelmi vagyoni helyzetéről, életvitelével kapcsolatos kiadásairól. Az adóhatóság az információk beszerzése érdekében kérdéseket intéz a vizsgált személyhez. A jövedelmi viszonyokra vonatkozóan például ilyeneket.
A vizsgált időszakban volt-e főállású illetve mellékállású munkaviszonya –ha igen hol és pontosan mennyi volt az éves (havi ) bruttó keresete, rendelkezik- e erről munkáltatói igazolással? Önálló tevékenységből mennyi nettó jövedelme volt évente (havonta)? A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100.000.-Ft-ot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől, magánszemélytől, családtagtól, rokontól ismerőstől, ha igen pontosan kitől, milyen összegben és mikor. A kérdéses összeg részben vagy egészben visszafizetésre került-e, ha igen mikor és milyen összegben?
A vagyoni helyzet tisztázását célozzák a következő típusú kérdések. Mely gazdasági társaságokban tulajdonos, résztulajdonos, nyújtott-e, ha igen mikor milyen összegben tagi hitelt e társaságok számára, visszafizetésre kerültek-e ezek, ha igen mikor milyen összegben? Jelenleg milyen ingatlanok vannak a tulajdonában azokat mikor, milyen jogcímen szerezte?( adás-vétel, öröklés, építés stb.). A vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (készpénz, értékpapír, bankbetét), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?
Az életvitelre fordított kiadásokról akarnak pontosabb képet alkotni a hasonló típusú kérdések. A vizsgált időszakban vásárolt-e gépjárművet (légi- vagy vízi járművet), ha igen mikor, milyen típusút, rendszámút, mennyiért? Értékesítette-e már ezeket, ha igen mikor és mennyiért? A vizsgált időszakban milyen jelentősebb összegű egyéb kiadásai voltak ( külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk, műtárgy vásárlás) és ezek milyen összegeket tettek ki? A megélhetésre fordított összegek éves bontásban ( közüzemi díjak, biztosítások, napi életvitel költsége, ruházkodás)?
Természetesen mind a bevételek, mind a kiadások körében tett nyilatkozatokat bizonyítani kell tudni. E körben szóba jöhet minden bizonyítási eszköz. Ezek alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vagyonosodási vizsgálatot végzők nem feltétlenül elégednek meg az adózó nyilatkozatával illetve az általa felajánlott bizonyítással, maguk is beszereznek erre vonatkozó bizonyítékokat például ingatlan nyilvántartási adatok, bankszámla forgalmi adatok stb. Ha a fentiek szerint megállapított tények szerint az adózó bevételi nem nyújtottak fedezetet kiadásaira megvalósulnak a becslés alkalmazásának feltételei. Erről illetve ennek a alapján a becslési alkalmazásáról az adóhatóság tájékoztatja az adózót egyben felhívja a figyelmét az ellenbizonyítás lehetőségére.