Üzletrész-adásvételnél a szerződés tárgya nem a társaság egyes gépe, szerződése vagy bankszámlája, hanem a korlátolt felelősségű társaságban fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége. A társaság ugyanaz a jogi személy marad, ezért korábbi szerződései, tartozásai, munkaviszonyai és hatósági kockázatai is megmaradnak.
Az eladó számára a vételár biztonságos megszerzése és a későbbi felelősség korlátozása, a vevő számára pedig az átvilágítás és a szerződéses garanciák a legfontosabbak.
1. Pontosan mit vásárol meg a vevő?
Az üzletrész a kft. tagját megillető tagsági jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége. A vevő a tag helyébe lép, de a társaság vagyona továbbra is a társaság tulajdonában marad. Ez alapvetően különbözik az eszköz- vagy üzletág-adásvételtől, ahol meghatározott vagyonelemek és szerződések kerülnek át.
Már a tárgyalás elején tisztázni kell, hogy a teljes társaság, egy többségi vagy kisebbségi üzletrész, esetleg csak meghatározott eszközök átvétele szolgálja-e jobban a felek célját.
2. A társasági szerződés az első ellenőrizendő irat
A társasági szerződés tartalmazhat az üzletrész átruházására vonatkozó korlátozásokat, társasági beleegyezési követelményt, a másokat megelőző megszerzési jog gyakorlásának szabályait, pótbefizetési kötelezettséget vagy mellékszolgáltatást. Ezek közvetlenül befolyásolhatják, hogy az ügylet mikor és milyen feltételekkel zárható le.
Kívülálló személyre főszabály szerint csak teljesen szolgáltatott törzsbetéthez kapcsolódó üzletrész ruházható át. Az üzletrész tagok között szabadabban foroghat, de a társasági szerződés rendelkezéseit ebben az esetben is ellenőrizni kell.
3. Másokat megelőző megszerzési jog és társasági beleegyezés
Pénz ellenében, kívülálló személy részére történő értékesítésnél a többi tagot, a társaságot, majd a társaság által kijelölt személyt – a törvényi és társasági szerződésben foglalt feltételek szerint – másokat megelőző megszerzési jog illetheti meg. A jogosultakkal a külső vevő teljes ajánlatát szabályszerűen közölni kell.
A Ptk. szerint a tag számára 15 napos, a társaság és az általa kijelölt személy számára 30 napos nyilatkozati idő kapcsolódik az ajánlat közléséhez. Ha a társasági szerződés az átruházást taggyűlési beleegyezéshez köti, erről a taggyűlés dönt; harmincnapos hallgatás esetén a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.
Lényeges: a másokat megelőző megszerzési jog megkerülése az ügyletet hosszú ideig bizonytalanná teheti. A jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indítható per.
4. A vevő jogi és pénzügyi átvilágítása
A vevőnek nem elegendő a cégkivonatot és az utolsó beszámolót megtekintenie. Az átvilágítás mélységét a társaság tevékenysége, mérete és kockázatai alapján kell meghatározni.
- társasági iratok, taggyűlési határozatok és tagjegyzék;
- éves beszámolók, főkönyv, adófolyószámla és jelentős kötelezettségek;
- bankhitelek, biztosítékok, kezességek és tagi kölcsönök;
- lényeges ügyfél-, beszállítói, bérleti és finanszírozási szerződések;
- munkaszerződések, vezetői megállapodások és függő munkajogi viták;
- engedélyek, hatósági ügyek, perek és végrehajtások;
- ingatlanok, gépek, készletek és szellemi tulajdon;
- adatvédelem, környezetvédelmi és ágazati megfelelés.
Az átvilágítás célja nem csupán az ügylet elutasítása vagy elfogadása: eredménye beépíthető a vételárba, a fizetési feltételekbe, a szavatossági nyilatkozatokba és a biztosítékokba.
5. Hogyan állapítható meg a vételár?
A törzsbetét névértéke nem azonos az üzletrész piaci értékével. A vételár függhet a társaság eszközeitől, adósságától, jövedelemtermelő képességétől, szerződésállományától és jövőbeni kilátásaitól.
A felek rögzíthetnek fix árat, mérleg vagy zárási elszámolás alapján módosuló árat, visszatartott vételárrészt, letétet vagy jövőbeni eredményhez kötött kiegészítő vételárat. A képletnek, a számítás alapjául szolgáló adatoknak és a vitás számítás rendezésének egyértelműnek kell lennie.
6. Mit tartalmazzon az üzletrész-adásvételi szerződés?
A Ptk. az üzletrész átruházásának írásba foglalását követeli meg. A szerződésnek célszerű pontosan meghatároznia a társaságot és az üzletrészt, a vételárat és fizetési ütemezést, a tulajdonátszállás időpontját, a teljesítés előfeltételeit, az irat- és üzletátadást, valamint a felek nyilatkozatait és felelősségét.
A vevő számára fontosak lehetnek az eladó szavatossági nyilatkozatai a társaság tulajdonáról, tartozásairól, adóhelyzetéről, szerződéseiről és folyamatban lévő jogvitáiról. Az eladó oldalán e nyilatkozatok tárgyi, időbeli és összegszerű korlátozása, továbbá a vevő által ismert körülmények rendezése lényeges.
7. Aláírás és zárás nem mindig ugyanaz a nap
Egyszerű ügyletnél a szerződéskötés, a vételár megfizetése és a tagváltozás egy napon történhet. Összetettebb tranzakciónál előbb aláírják a szerződést, a zárás pedig csak előfeltételek teljesülése után következik be.
Ilyen feltétel lehet a másokat megelőző megszerzési jogokról való lemondás vagy a határidők letelte, a társaság beleegyezése, banki hozzájárulás, hatósági engedély, kulcsszerződések partneri jóváhagyása vagy meghatározott tartozások rendezése.
8. Bejelentés a társaságnak és a tagjegyzék
Az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles a tagváltozást a társaságnak bejelenteni. A bejelentést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, mellékelni kell az átruházási szerződést, és nyilatkozni kell arról, hogy a vevő a társasági szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A tagváltozás a társasággal szemben a bejelentéstől hatályos, függetlenül a cégnyilvántartási bejegyzéstől. Az ügyvezető átvezeti a változást a tagjegyzéken, és a módosított tagjegyzéket a nyilvántartó bírósághoz is be kell nyújtani. A változásbejegyzési eljárás elektronikusan, jogi képviselő útján történik.
9. Vezető tisztségviselő, bankszámla és tényleges tulajdonos
Az üzletrész eladása önmagában nem feltétlenül cseréli le az ügyvezetőt. Ha az ügylet vezetőváltással is jár, külön taggyűlési vagy alapítói döntésekre, elfogadó nyilatkozatokra és cégeljárási iratokra van szükség. Rendelkezni kell a cégiratok, könyvelési anyagok, elektronikus hozzáférések, banki jogosultságok, bélyegzők és szerződések átadásáról is.
A tagváltozás érintheti a pénzmosási szabályok szerinti tényleges tulajdonosi és banki adatokat, engedélyeket vagy szerződéses change-of-control kikötéseket. Ezek elmulasztása működési fennakadást okozhat akkor is, ha maga az adásvételi szerződés érvényes.
10. Adózási és finanszírozási kérdések
Az üzletrész értékesítésének adókövetkezménye függ attól, hogy az eladó magánszemély vagy gazdasági társaság, belföldi vagy külföldi illetőségű, hogyan és milyen értéken szerezte az üzletrészt, illetve milyen költségek igazolhatók. A vevő finanszírozása és a vételár társasági forrásból történő közvetett biztosítása külön társasági, adó- és számviteli vizsgálatot igényelhet.
Az adózási struktúrát még a vételár és a szerződés véglegesítése előtt célszerű könyvelővel vagy adótanácsadóval is egyeztetni.
11. Gyakori hibák
- A felek a törzsbetét névértékét automatikusan az üzletrész értékének tekintik.
- Nem ellenőrzik a társasági szerződés átruházási korlátozásait.
- A külső vevő ajánlatát nem megfelelően közlik a jogosultakkal.
- A vevő csak a beszámolót nézi meg, a szerződéseket és függő kötelezettségeket nem.
- A szerződés nem rendezi a vételár-visszatartást és a szavatossági igényeket.
- Nem határozzák meg pontosan az aláírás, a zárás és a tagváltozás időpontját.
- Elmarad a nyolcnapos társasági bejelentés vagy az ügyvezető átadás-átvétele.
Összefoglalás
A biztonságos üzletrész-adásvétel több, mint egy rövid szerződés és egy cégbírósági bejelentés. Az átvilágítás, a társasági szerződés korlátozásai, a jogosultak nyilatkozatai, a vételármechanizmus, a szavatossági rendszer és a zárás feltételei együtt határozzák meg, hogy az eladó valóban megkapja-e a vételárat, a vevő pedig azt a társaságot kapja-e, amelyre számított.
Üzletrész eladását vagy megvásárlását tervezi, és szeretné a feltételeket még az ajánlat előtt áttekinteni?
Ez a cikk általános tájékoztatást tartalmaz, nem minősül egyedi jogi, adó- vagy befektetési tanácsadásnak. A konkrét ügylethez társasági, pénzügyi és adózási átvilágítás szükséges.