Egy NAV-értesítés után a legfontosabb első kérdés nem az, hogyan válaszoljon azonnal a cég, hanem az, hogy pontosan milyen eljárás indult, mely időszakot és adónemet érinti, és milyen határidők szerepelnek az iraton. Az első napok rendszerezett munkája később sok félreértést előzhet meg.
1. Pontosan milyen eljárás indult?
Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat eltérő célú eljárás. Az értesítésből vagy a megbízólevélből ellenőrizze az eljárás típusát, tárgyát, az érintett időszakot és a kapcsolattartás módját. Ne általános „NAV-vizsgálatként” kezelje az ügyet: a következő lépések ettől is függnek.
2. Az első teendők
- Mentse el az értesítést, a kézbesítés igazolását és a kapcsolódó határidőket.
- Jelöljön ki egy kapcsolattartót, aki összehangolja a vezetés, a könyvelő és a jogi képviselő munkáját.
- Készítsen jegyzéket a kért iratokról és azok eredeti lelőhelyéről.
- Őrizze meg a számlákat, szerződéseket, teljesítésigazolásokat és elektronikus levelezést változatlan formában.
Ha a kért adatok köre vagy a határidő nem világos, tisztázza azt az eljáró hatósággal. A hiányos vagy kapkodva összeállított iratanyag nehezítheti a tényállás bemutatását.
3. Mit vizsgáljon a cég az iratátadás előtt?
Vesse össze a könyvelést a szerződésekkel, a tényleges teljesítéssel és a pénzmozgással. Az eltéréseket tényszerűen tárja fel; iratot utólag átírni vagy megsemmisíteni nem szabad. Külön figyelmet igényel, ha ugyanaz az ügylet több partnernél vagy több adónemnél is megjelenik.
4. Nyilatkozat és jegyzőkönyv
A hatósági kérdésre adott válasz legyen pontos, ellenőrzött és a rendelkezésre álló adatokhoz kötött. A feltételezést különítse el a bizonyított ténytől. A jegyzőkönyv átvételekor nézze meg, hogy a megállapítások és a hivatkozott bizonyítékok megfelelnek-e az átadott iratoknak. Az észrevétel lehetőségét és az adott ügyben irányadó határidőt az irat alapján kell ellenőrizni.
5. Mikor érdemes ügyvéddel egyeztetni?
Már az első érdemi nyilatkozat előtt célszerű lehet jogi segítséget kérni, különösen jelentős összegű eltérés, vitatott számlázási lánc vagy több párhuzamos eljárás esetén. Az adójogi képviselet a tényállás, a bizonyítékok és a jogorvoslati lehetőségek közös áttekintésével kezdődik. Ha büntetőeljárásra utaló intézkedés is történik, a költségvetési csalásról szóló külön útmutató más eljárási kérdéseket tárgyal.
Gyakori kérdés: az értesítés már adóhiányt jelent?
Önmagában az ellenőrzés megindítása nem azonos a végleges hatósági megállapítással. A cégnek az eljárás tárgyát és az iratokat kell először tisztáznia, majd az egyes megállapításokra bizonyítékokkal reagálnia.
Források: 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról; NAV ellenőrzési tájékoztatók.
A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az ügy iratai alapján adott egyedi jogi tanácsot. A jogszabályok és az eljárási határidők változhatnak.